Címke: Német

 

Volkswagen

A Volkswagen konszern német autógyártó vállalat, egyike a legnagyobb autógyártó cégeknek a világon. A cégcsoporthoz tizenkét márka tartozik – a Volkswagen, Audi, SEAT, Škoda, Bentley, Bugatti, Lamborghini, Porsche, Ducati, Volkswagen Nutzfahrzeuge, Scania és az MAN. A csoport legnagyobb piaca Kína, ahol külön leányvállalata működik Volkswagen Group China néven. 2011-ben a Volkswagen csoport összesen 9,265 millió autót adott el, mellyel a nemzetközi személygépkocsi-piacon 12,3%-os részesedést ért el.

A 2011. évi 200 milliárd eurós forgalmát tekintve az egyik legfontosabb európai iparvállalat.

A cég vezetője Matthias Müller 2015-ben a dízelbotrány okán mondott le, majd a helyére Martin Winterkornt került.

Története

A Volkswagent 1937-ben alapította a nemzetiszocialista német kormány, eredetileg a Volkswagen Bogár gyártására. Adolf Hitler arra utasította az akkori fejlesztőket, élükön Ferdinand Porschével, hogy egy KdF-Wagent, egy „népautót” tervezzenek, mely olcsó, egyszerű , de minősége verhetetlen. A második világháború után 1945-ben az angol hadsereg vette át a lebombázott romokban lévő gyár irányítását. Elkezdődött újra a Bogár gyártása. 1948-ban a brit kormány visszaadta a gyárat teljes egészében a németeknek, akik a volt Opel elnökét, Heinrich Nordhoffot nevezték ki a gyár főnökének.

1960-ban a német kormány részvénytársasággá alakította a céget, részvényei megjelentek a német tőzsdén. 1985 júliusa óta ezeken az értékpapírokon Volkswagen AG-nek (Volkswagenwerk Aktien Gesellschaft) nevezik a társaságot. Ez volt az első jele a cég jövőbeli terveinek – növelni a globális befolyást a nemzetközi autópiacon, melyet más autóipari márkák fúziójában látott. A – Németország kivételével – mindenhol Volkswagen Csoportnak nevezett konszern jelenleg az egyik legnagyobb autógyártó a világon. 2005-ben több mint 5,2 millió járművet értékesített, világpiaci részesedése 9%-nál is nagyobb.

1998-ban 3 sport- és luxusautó gyártót is felvásárolt, az olasz Lamborghinit, a francia Bugattit, és az angol Bentleyt. A Bugatti Veyron bekerült a Guiness Rekordok könyvébe is, mint a világ leggyorsabb szériaautója. A Lamborghini gyártási mennyiségét is jelentősen növelni tudta.

2005 októberében a Porsche 18,53%-os érdekeltséget szerzett a gyárban, melyet 2006 júliusában 25%-ra növelt. Még ugyanebben az évben 30,9%-osra nőtt, szakértők szerint ez a befektetés tökéletesen megfelelt a Porsche stratégiájának.

2009-ben aztán nagy fordulat következett. Eredetileg a Porsche szerette volna felvásárolni a Volkswagent, mely párharc hosszú éveken át zajlott a két gyártó közt, ám végül a Porschét integrálták a wolfsburgi Volkswagen konszernbe, a Volkswagen AG fokozatosan olvasztotta be a sportautó gyártót, kifizetve a Porsche hatalmas, több milliárd eurós tartozásainak nagy részét.

2010-ben 19,9%-os részesedést vásároltak a Suzukiban, mellyel a Suzuki legnagyobb részvényesévé váltak. A Suzuki a részvénycsomagot a 2015-ös év során visszavásárolta.

2012-ben felvásárolták az olasz Ducati sportmotorkerékpár gyártót is.

2015-ben az amerikai környezetvédelmi hatóság, az EPA által robbant ki hatalmas botrány a konszern körül, amikor bejelentette: a Volkswagen az elmúlt hat évben úgy manipulálta dízel üzemű autóinak szoftverét, hogy a teszteken a kibocsátott nitrogén-dioxid mennyisége a határ alatt maradjon, normál üzemben azonban az autók emissziós értékei jóval a határérték fölött voltak.

wikipedia

Porsche

A Porsche SE, vagy csak Porsche egy német autógyártó cég, amit a Porsche család alapított 1931-ben. Két másik nagy cégben van érdekeltségük. Az egyik a Dr. Ing h.c. F Porsche AG, amit gyakran rövidítenek Porsche AG-nek is, a másik a Volkswagen AG.

A vállalat főhadiszállása Zuffenhausenben, Stuttgart külvárosi részében található. Itt jelenleg 911-et, Boxstert, Caymant és Cayenne terepjárókat gyártanak.

Története

„Egyesült Vas- és Acélművek”, így nevezte Ferry Porsche és mintegy 200 dolgozója a Gmündben (Karintia) található egykori fűrészüzem fabarakkjait, ahova a II. világháború alatt (1944) apa és fia a Dr. Ing. h.c. F. Porsche KG céget Stuttgart-Zuffenhausenből átköltöztette. Itt készült el 1948-ban az első Porsche, az 1. számú 356-os modell. A Porsche 356-ból 52 darabot állítottak össze Gmündben. 1949 nyarán egy tucat Porsche alkalmazott elkezdte a gyártás visszaköltöztetését Stuttgart-Zuffenhausenbe, a Reutter céghez albérletbe. Zuffenhausenban aztán tovább folytatódott a Porsche sikertörténete. 1950 elején elindult a Porsche 356 sorozatgyártása. Az év végéig 400 autót sikerült elkészíteni. A Porsche gyártása folyamatosan bővült. A Porsche 911 1963-as bevezetése mérföldkövet jelentett a Porsche fejlődésében.

1969 májusában a Schwieberdinger utcában lévő új, többszintes szerelőüzemmel jelentősen megnőtt az üzem területe. Ez 1988-ban tovább bővült a szerelőcsarnokkal szemben található karosszériagyártó üzem épületével.

A gyártástechnológiában is történtek változások az elmúlt 50 év során. A kézzel végzett sorozatgyártás helyét időközben egy korszerű és flexibilis gyár vette át. A német hetilap, a „Produktion” és a vezetési tanácsadó cég, az A. T. Kearney által adományozott „Év gyára, 1996” kitüntetést a zuffenhauseni gyár a kemény munka és az elkötelezettség elismeréseként kapta.

Ferry Porsche a cégénél, amely a II. világháború ideje alatt Stuttgart-Zuffenhausenból az ausztriai Gmündbe (Karintia) költözött át, 1947-ben a megbízható munkatársai segítségével egy olyan sportautó építésébe kezdett, ami – saját szavaival élve – neki magának is tetszene. A kiindulási pontot az apja által kifejlesztett Volkswagen Bogár jelentette. Gmündben összesen 52 darabot készítettek a 356-os modellből (az 1. számút nem számítva), az összes többit 1950 után, Zuffenhausenban gyártották. Kezdetben a Porsche tervező és adminisztrációs részlegeit a Schwieberdinger utca 147. szám alatti két fabarakkban helyezték el. A karosszériák gyártását és az autók összeszerelését a Reutter karosszériaüzem tulajdonát képező épületben végezték, az utca túloldalán. A Porsche eredeti üzemrészeit, a mai I. gyáregységet, a háború után lefoglalták az amerikaiak, és azokat egészen 1956-ig nem lehetett újra használni.

A Porsche számára újabb mérföldkövet jelentett a motorok és autók összeszerelésének céljait szolgáló új épület felépítése 1953-ban. 1964-ben, röviddel a Porsche 911 bemutatása után, a Porsche átvette a Reutter gyárépületeit a karosszériagyártással együtt. A következő fontos lépést a háromszintes szerelőcsarnok (41-es épület) elkészülte jelentette 1969-ben, ami lehetővé tette a gyártókapacitás növelését. 1982-ben megkezdte működését az automatizált, magaspolcos raktár. Az új fényezőműhely 1986. tavaszi és a karosszériaüzem (V. Üzem) 1988-as elkészültével kialakult a jelenlegi épületstruktúra.

wikipedia

Opel

Az Opel (teljes nevén Opel Automobile GmbH) Németország egyik legfontosabb autóipari cége. Legnagyobb üzeme Rüsselsheimban található.

2016-ban az Opel működési vesztesége elérte a 257 millió dollárt, annak ellenére, hogy az előző év során az Opel cég 22 európai piacon növelni tudta eladásait, főleg az új Astra modellnek köszönhetően.

A Reuters márciusi közlése szerint megszületett a megállapodás, amely szerint a General Motors eladja európai cégeit, az Opelt és a Vauxhallt a francia PSA-csoportnak 2,2 milliárd euróért. A PSA megkezdte a cégek reorganizációját. A tranzakció érinti az Opel magyarországi, szentgotthárdi gyárát is, ahol az átszervezés tömeges elbocsátásokkal kezdetét vette.

Története

Adam Opel halála után cégét özvegye és két fia vette át. Folytatták a kerékpárgyártást, majd 1899-ben bekapcsolódtak az autógyártásba. Az első sikeres modelljük a négy lóerős Opel Patent Motorwagen System Lutzmann volt.

Rövid időn belül az Opel az egyik legnagyobb német autógyártóvá fejlődött. Ebben szerepet játszott az is, hogy a rüsselheimi telephelyen 1924-ben bevezetett futószalagnak köszönhetően a cég olcsó modelleket állított elő, amelyek iránti kereslet is rohamosan megnőtt. Az 1928-ban kibontakozó gazdasági válság az Opel cég életét is megváltoztatta 1929. március 17-én Wilhelm von Opel és testvére, Fritz von Opel a cég részvényeinek 80 százalékát eladta a piacvezető amerikai General Motors autókonszernnek,140 millió birodalmi márkáért. A cég a korábbi nevét és az Opel márkanevet megtarthatta.

Mikor már igazán kezdtek fellendülni az autóeladások; kitört a második világháború, és a szövetségesek lebombázták az Opel gyárat. A szovjet katonák elvittek rengeteg tervrajzot, és kifosztva hagyták ott a gyár romjait. Ezután néhány évvel Moszkvics 400/420 néven Opel Kadetteket lehetett kapni a Szovjetunióban. A háború után sírjából támadt fel az Opel és újult erővel nőtte ki magát Európa egyik legnagyobb autógyárává.

A régebbi modellek gyártását ennél a cégnél is Ázsiába helyezték át; a Daewoo-hoz. Az Opel Agila-t a Magyar Suzuki Zrt. esztergomi üzemében gyártják.

2009 őszén a General Motors igazgatótanácsa arra a döntésre jutott, hogy – hosszas huzavona után – a kanadai Magna és az orosz Sberbank konzorcium kaparinthatja meg az Opelt. A bejelentést követő sajtótájékoztatón Siegfried Wolf, a Magna egyik vezetője óriási leépítéseket helyezett kilátásba, amelynek hallatán az Opel szakszervezete máris közölte, hogy „eddig nem erről volt szó”. Ráadásul a hoppon maradt másik tulajdonos-aspiráns, a belga RHJ International pénzügyi befektető is megpróbált jogi lépéseket tenni. Végül a káoszt a GM november 3-ai döntése zárta le, miszerint a szerződés semmis, az Opel a GM-nél marad.

2014. december 5-én – 52 év autógyártás és több ezer összeszerelt autó után – legurult a gyártósorról az utolsó Zafira Tourer, ezzel bezárták az Opel bochumi gyárát.

Az évek folyamán az Opel számos koncepcióautót mutatott be. A két világháború között a Rak 1, a Rak 2 és a Rak 3 jelű modellek egyszemélyes, rakéta által hajtott járművek voltak. 2013-ban mutatták be az Opel Monza Concept koncepcióautót.

“7in17” – ezzel a jelmondattal indított modeloffenzívával állt elő az Opel, ami azt jeleni, hogy 2017 – ben 7 új modell kerül bemutatásra. Nagy reményeket fűz a PSA, ezen belül az Opel is a programhoz, hiszen az évek óta veszteségesen működő autógyártó így szeretne minél előbb nyereséget termelő gyártó lenni. Több modell is bemutatásra került már, mint pl. a Crossland X, vagy a teljesen új megjelenésű Insignia. Várhatóan Szeptemberben mutatkozik be az Insignia Country Tourer és az “X” – el jelölt modellcsalád legnagyobb tagja, a Grandland X.

2017-ben a 87. Genfi Autószalonon még képviseltette magát az Opel, azonban 2018-ban már távol marad.

wikipedia