Címke: Történet
Porsche
A Porsche SE, vagy csak Porsche egy német autógyártó cég, amit a Porsche család alapított 1931-ben. Két másik nagy cégben van érdekeltségük. Az egyik a Dr. Ing h.c. F Porsche AG, amit gyakran rövidítenek Porsche AG-nek is, a másik a Volkswagen AG.
A vállalat főhadiszállása Zuffenhausenben, Stuttgart külvárosi részében található. Itt jelenleg 911-et, Boxstert, Caymant és Cayenne terepjárókat gyártanak.
Története
„Egyesült Vas- és Acélművek”, így nevezte Ferry Porsche és mintegy 200 dolgozója a Gmündben (Karintia) található egykori fűrészüzem fabarakkjait, ahova a II. világháború alatt (1944) apa és fia a Dr. Ing. h.c. F. Porsche KG céget Stuttgart-Zuffenhausenből átköltöztette. Itt készült el 1948-ban az első Porsche, az 1. számú 356-os modell. A Porsche 356-ból 52 darabot állítottak össze Gmündben. 1949 nyarán egy tucat Porsche alkalmazott elkezdte a gyártás visszaköltöztetését Stuttgart-Zuffenhausenbe, a Reutter céghez albérletbe. Zuffenhausenban aztán tovább folytatódott a Porsche sikertörténete. 1950 elején elindult a Porsche 356 sorozatgyártása. Az év végéig 400 autót sikerült elkészíteni. A Porsche gyártása folyamatosan bővült. A Porsche 911 1963-as bevezetése mérföldkövet jelentett a Porsche fejlődésében.
1969 májusában a Schwieberdinger utcában lévő új, többszintes szerelőüzemmel jelentősen megnőtt az üzem területe. Ez 1988-ban tovább bővült a szerelőcsarnokkal szemben található karosszériagyártó üzem épületével.
A gyártástechnológiában is történtek változások az elmúlt 50 év során. A kézzel végzett sorozatgyártás helyét időközben egy korszerű és flexibilis gyár vette át. A német hetilap, a „Produktion” és a vezetési tanácsadó cég, az A. T. Kearney által adományozott „Év gyára, 1996” kitüntetést a zuffenhauseni gyár a kemény munka és az elkötelezettség elismeréseként kapta.
Ferry Porsche a cégénél, amely a II. világháború ideje alatt Stuttgart-Zuffenhausenból az ausztriai Gmündbe (Karintia) költözött át, 1947-ben a megbízható munkatársai segítségével egy olyan sportautó építésébe kezdett, ami – saját szavaival élve – neki magának is tetszene. A kiindulási pontot az apja által kifejlesztett Volkswagen Bogár jelentette. Gmündben összesen 52 darabot készítettek a 356-os modellből (az 1. számút nem számítva), az összes többit 1950 után, Zuffenhausenban gyártották. Kezdetben a Porsche tervező és adminisztrációs részlegeit a Schwieberdinger utca 147. szám alatti két fabarakkban helyezték el. A karosszériák gyártását és az autók összeszerelését a Reutter karosszériaüzem tulajdonát képező épületben végezték, az utca túloldalán. A Porsche eredeti üzemrészeit, a mai I. gyáregységet, a háború után lefoglalták az amerikaiak, és azokat egészen 1956-ig nem lehetett újra használni.
A Porsche számára újabb mérföldkövet jelentett a motorok és autók összeszerelésének céljait szolgáló új épület felépítése 1953-ban. 1964-ben, röviddel a Porsche 911 bemutatása után, a Porsche átvette a Reutter gyárépületeit a karosszériagyártással együtt. A következő fontos lépést a háromszintes szerelőcsarnok (41-es épület) elkészülte jelentette 1969-ben, ami lehetővé tette a gyártókapacitás növelését. 1982-ben megkezdte működését az automatizált, magaspolcos raktár. Az új fényezőműhely 1986. tavaszi és a karosszériaüzem (V. Üzem) 1988-as elkészültével kialakult a jelenlegi épületstruktúra.
wikipedia
Peugeot
A Peugeot Franciaország egyik autógyártó cége. A PSA Peugeot Citroën tagja.
Története
Az Peugeot cég története Jean-Pierre Peugeot-val kezdődött, aki textilipari tevékenységbe kezdett. Munkája eredményeként fiaira, Jean-Pierre és Jean-Frédéric Peugeot-ra egy kelmefestő műhelyt, egy olajüzemet és egy malmot hagyott. A két fiú 1810 körül átalakította a Montbéliard melletti[forrás?] malmot, és hengerelt acél gyártásába fogott. A Peugeot Testvérek (Peugeot Fréres) nevű cég eleinte rugókat, fűrészlapokat, kéziszerszámokat, valamint kávédarálókat és női szoknyaabroncsokat készített.[1]
1885-ben fordulat állt be a cég profiljában: megjelent a járműipar. Az alapító fiai Armand Peugeot irányításával 1886-ban kerékpárgyártásba kezdtek. A Peugeot cég által gyártott kerékpárok igen változatos formájúak voltak. A kezdeti modell első kereke 1,36 m, hátsó kereke 0,40 m átmérőjű volt. A későbbi modellek egyre jobban hasonlítottak mai társaikra. A kétszemélyes tricikli kényelmes közlekedési eszköz volt, melyen az utasok egymás mellett ültek.
A cég az 1889-es Párizsi Világkiállításon mutatta be a Serpollet gőzmotoros, kétszemélyes triciklit. 1890-ben már az első négykerekű Peugeot is elkészült: ez volt a Type 2, amelyet már nem gőzzel, hanem gázolajjal működtettek.[1] Armand Peugeot Lille-ben alapított új üzemet Automobiles Peugeot néven, ahol 1899-ben több mint 300, majd a következő évben 500 autó készült.[forrás?]
1904-ben a Párizsi Autószalonon mutatták be az új egyhengeres Bébi-Peugeot-t; amely igazi népautó lett. Közben a Peugeot testvérek fiai is autógyártásba kezdtek; az ő emblémájuk volt a jellegzetes Peugeot-oroszlán. A cégek aztán összeolvadtak, és 1913-ra minden második francia autó a Peugeot-tól származott. A termelés 1923-ban haladta meg először a 10 000 darabot.
Az 1929-ben megjelent Peugeot 201 volt az első olyan autó, amelyet a ma is használt Peugeot-féle típusszámozással láttak el. Ez lett a cég első sorozatgyártásban gyártott modellje.[1] A második világháború után viszonylag hamar elkészült az egymilliomodik Peugeot is.
A Peugeot 403-mal kezdődött a Peugeot és a Pininfarina együttműködése. 1967-ben a Peugeot felvásárolta a Citroën részvényeinek a 90%-át. Ezzel alakult meg a PSA Peugeot-Citroën holding.
1983-ban jelent meg a Peugeot 205, amelyet 1998-ban követett a sikeres elődhöz fogható Peugeot 206-os modell. A Peugeot 205-ből több mint ötmillió, a Peugeot 206-ból pedig több mint hat és félmillió példány készült. A siker hatására a cég nemzetközi gyártókapacitásainak bővítésébe kezdett, és a brazíliai Rio de Janeiro állam Porto Real városában új üzemet indított be 2010-ben.[1]
1993-ban Európa szerte megkezdődött a Peugeot 306 forgalmazása, amely a sikeres elődöt a 309-et váltotta fel.
Az új évezred első Peugeot-modellje, a Peugeot 607 volt. A cég a 2010-es években a versenytársakhoz hasonlóan piacra lépett hibrid (Peugeot 3008 HYbrid4) és elektromos (Peugeot iON, ami valójában a Mitsubishi i-MiEV egy változata) meghajtású modellekkel is.
wikipedia
Opel
Az Opel (teljes nevén Opel Automobile GmbH) Németország egyik legfontosabb autóipari cége. Legnagyobb üzeme Rüsselsheimban található.
2016-ban az Opel működési vesztesége elérte a 257 millió dollárt, annak ellenére, hogy az előző év során az Opel cég 22 európai piacon növelni tudta eladásait, főleg az új Astra modellnek köszönhetően.
A Reuters márciusi közlése szerint megszületett a megállapodás, amely szerint a General Motors eladja európai cégeit, az Opelt és a Vauxhallt a francia PSA-csoportnak 2,2 milliárd euróért. A PSA megkezdte a cégek reorganizációját. A tranzakció érinti az Opel magyarországi, szentgotthárdi gyárát is, ahol az átszervezés tömeges elbocsátásokkal kezdetét vette.
Története
Adam Opel halála után cégét özvegye és két fia vette át. Folytatták a kerékpárgyártást, majd 1899-ben bekapcsolódtak az autógyártásba. Az első sikeres modelljük a négy lóerős Opel Patent Motorwagen System Lutzmann volt.
Rövid időn belül az Opel az egyik legnagyobb német autógyártóvá fejlődött. Ebben szerepet játszott az is, hogy a rüsselheimi telephelyen 1924-ben bevezetett futószalagnak köszönhetően a cég olcsó modelleket állított elő, amelyek iránti kereslet is rohamosan megnőtt. Az 1928-ban kibontakozó gazdasági válság az Opel cég életét is megváltoztatta 1929. március 17-én Wilhelm von Opel és testvére, Fritz von Opel a cég részvényeinek 80 százalékát eladta a piacvezető amerikai General Motors autókonszernnek,140 millió birodalmi márkáért. A cég a korábbi nevét és az Opel márkanevet megtarthatta.
Mikor már igazán kezdtek fellendülni az autóeladások; kitört a második világháború, és a szövetségesek lebombázták az Opel gyárat. A szovjet katonák elvittek rengeteg tervrajzot, és kifosztva hagyták ott a gyár romjait. Ezután néhány évvel Moszkvics 400/420 néven Opel Kadetteket lehetett kapni a Szovjetunióban. A háború után sírjából támadt fel az Opel és újult erővel nőtte ki magát Európa egyik legnagyobb autógyárává.
A régebbi modellek gyártását ennél a cégnél is Ázsiába helyezték át; a Daewoo-hoz. Az Opel Agila-t a Magyar Suzuki Zrt. esztergomi üzemében gyártják.
2009 őszén a General Motors igazgatótanácsa arra a döntésre jutott, hogy – hosszas huzavona után – a kanadai Magna és az orosz Sberbank konzorcium kaparinthatja meg az Opelt. A bejelentést követő sajtótájékoztatón Siegfried Wolf, a Magna egyik vezetője óriási leépítéseket helyezett kilátásba, amelynek hallatán az Opel szakszervezete máris közölte, hogy „eddig nem erről volt szó”. Ráadásul a hoppon maradt másik tulajdonos-aspiráns, a belga RHJ International pénzügyi befektető is megpróbált jogi lépéseket tenni. Végül a káoszt a GM november 3-ai döntése zárta le, miszerint a szerződés semmis, az Opel a GM-nél marad.
2014. december 5-én – 52 év autógyártás és több ezer összeszerelt autó után – legurult a gyártósorról az utolsó Zafira Tourer, ezzel bezárták az Opel bochumi gyárát.
Az évek folyamán az Opel számos koncepcióautót mutatott be. A két világháború között a Rak 1, a Rak 2 és a Rak 3 jelű modellek egyszemélyes, rakéta által hajtott járművek voltak. 2013-ban mutatták be az Opel Monza Concept koncepcióautót.
“7in17” – ezzel a jelmondattal indított modeloffenzívával állt elő az Opel, ami azt jeleni, hogy 2017 – ben 7 új modell kerül bemutatásra. Nagy reményeket fűz a PSA, ezen belül az Opel is a programhoz, hiszen az évek óta veszteségesen működő autógyártó így szeretne minél előbb nyereséget termelő gyártó lenni. Több modell is bemutatásra került már, mint pl. a Crossland X, vagy a teljesen új megjelenésű Insignia. Várhatóan Szeptemberben mutatkozik be az Insignia Country Tourer és az “X” – el jelölt modellcsalád legnagyobb tagja, a Grandland X.
2017-ben a 87. Genfi Autószalonon még képviseltette magát az Opel, azonban 2018-ban már távol marad.
wikipedia